Jankovics Lajos Honlapja!

„Ne várjunk mindent az iskolától. Az iskola nem taníthat meg mindenre, ami az élethez szükséges. Lássunk magunk is a dologhoz...” (Kodály Z.)

A Föld alakja:

A Föld forog saját tengelye körül. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén megnyúlt, kidudorodott. Emiatt a Föld egyenlítői sugara (6378 km) nagyobb, mint a sarki sugara, vagyis az Északi-, és Déli-sarkot összekötő szakasz fele (6357 km). Ezt a lapult formát a mértani testek közül nem gömbként, hanem forgási ellipszoidként írhatjuk le. A Föld pontos alakját a bolygó belsejének tömegeloszlása határozza meg. Ettől függ ugyanis a nehézségi erő egyes földfelszíni pontokban meghatározható pontos iránya, ami viszont éppen merőleges a Föld felületére. Mivel bolygónk tömegeloszlása egyenlőtlen, a Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük.

A Föld mozgásai:

A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül. A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi és Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Az Északi-sark felől nézve a Föld nyugatról keletre forog. A Föld tengely körüli forgásának sebessége a szögsebesség, illetve a kerületi sebesség értékeivel jellemezhető. A földfelszín egyes pontjai a forgástengely felől nézve egységnyi idő alatt azonos szögben fordulnak el, a szögsebességük tehát azonos. A kerületi sebesség viszont a forgástengelytől való távolságtól függ. Minél jobban távolodunk a forgástengelytől (minél közelebb jutunk az Egyenlítőhöz), a kerületi sebesség egyre nagyobb lesz. A kerületi sebesség az Egyenlítőn a legnagyobb. A Föld forgása az oka a napszakok váltakozásának.

 

A Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap. A keringés időtartama 365 és ¼ nap. A keringési pályasík (ekliptika) nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával. A két sík által bezárt szög 23,5°. Ezt az eltérést nevezzük az ekliptika ferdeségének. Értéke megegyezik a forgástengely ferdeségének szögével. A Nap körüli keringés és a forgástengely ferdesége következtében ugyanazon szélességi kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge. Ennek következménye az évszakok váltakozása.

A tengelye körül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződnek. E gömbhéjak a a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a kőzetburok (litoszféra).



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 3
Heti: 37
Havi: 334
Össz.: 58 746

Látogatottság növelés
Oldal: A Föld alakja és mozgásfolyamatai
Jankovics Lajos Honlapja! - © 2008 - 2024 - jankovicslajos.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »